by Donna Tartt A titkos történet című regénye egyszerre intellektuális thriller, lélektani dráma és sötét beavatástörténet. A könyv legnagyobb ereje abban rejlik, hogy a feszültséget nem külső eseményekkel, hanem a szereplők belső világának lassú, nyugtalanító feltárásával építi fel. A történetet Richard Papen, a kaliforniai középosztály sivárságából menekülő egyetemista meséli el. A vermonti Hampden College-ban csatlakozik egy különc, elitista görögszakos csoporthoz. A professzoruk, Julian Morrow köré szerveződő kis társaság intellektuális felsőbbrendűsége, esztétizáló világlátása és titokzatos összetartása egyszerre vonzó és fenyegető. Richard számára ők testesítik meg azt a kifinomult, művelt, „valódi” életet, amelyre mindig is vágyott. Ám hamar kiderül, hogy a szépség és a romlottság ebben a világban elválaszthatatlan egymástól.
A regény egyik legizgalmasabb rétege, hogy Tartt nem krimiként építi fel a cselekményt. Már az első oldalakon megtudjuk, hogy gyilkosság történt, és kik követték el. A kérdés nem az, hogy mi történt, hanem hogy miért, és hogyan jut el öt kiváltságos, művelt fiatal odáig, hogy átlépjen minden erkölcsi határt. A görög tragédiákra emlékeztető szerkezet, a végzet elkerülhetetlenségének érzete végig ott vibrál a sorok között. A szereplők – különösen Henry, a csoport karizmatikus vezéralakja – egyszerre lenyűgözőek és ijesztőek, miközben Richard nézőpontja folyamatosan torzítja, romantizálja vagy éppen elhallgatja a valóságot. Ez a bizonytalanság adja a regény egyik legnagyobb erejét: sosem lehetünk biztosak abban, hogy amit látunk, az igaz-e, vagy csak Richard önigazolása.
A titkos történet
Tartt prózája lassú, atmoszférikus, részletekben gazdag. A vermonti táj, az egyetem zárt világa, a szereplők intellektuális párbeszédei mind-mind olyan sűrű hangulatot teremtenek, amelyből nehéz szabadulni. A regény nem könnyű olvasmány: morálisan kényelmetlen, érzelmileg nyugtalanító, és nem kínál feloldozást. Mégis rendkívül hatásos, mert arra kényszerít, hogy szembenézzünk a szépség iránti vágy és a romlás iránti vonzalom veszélyes összefonódásával.
A titkos történet azoknak ajánlható, akik szeretik a lassan kibontakozó, intellektuálisan provokatív, sötét hangulatú regényeket. Tartt első műve nem véletlenül vált kultikussá: egyszerre elegáns és nyugtalanító, és jóval az utolsó oldal után is velünk marad.
