by Tabea Bach A Rózsafa‑villa című regénye egy érzelmekben gazdag, hangulatában finoman megrajzolt történet az újrakezdésről, a családi sebek gyógyításáról és a saját hivatás megtalálásáról. A könyv középpontjában Elisa áll. Ő tizenhat évesen ígéretes csellistaként indult, ám egy váratlan törés derékba vágta zenei pályáját. A veszteség nemcsak a zenétől távolította el, hanem a családjától is. Különösen nagyapjától, a híres karmestertől, Niklastól szakadt el fájdalmasan. Felnőttként légiutas‑kísérőként járja a világot, és úgy tűnik, megtalálta a maga könnyed, kötöttségek nélküli életét.
A történet akkor vesz új irányt, amikor Elisa értesítést kap. Nagyapja kórházba került, és ideje lenne meglátogatni. A nő vonakodva tér vissza a svájci Ticinóba, ahol a festői táj és a mélykék tó partja elsőre sem tudja feloldani a családi feszültségeket. Niklas hűvös, elutasító, sőt kifejezetten makacs. Így a találkozás inkább fájdalmas, mint gyógyító. Elisa ráadásul a szomszédokkal is összetűzésbe kerül, akik a nagyapja körül segédkeznek. Mintha mindenki idegen lenne számára ebben a régi‑új világban.
A regény egyik legszebb íve, ahogy Elisa lassan mégis gyökeret ver a vidéken. Új barátokra talál, felfedezi a helyiek nyugodt, természetközeli életét. A táj szépsége lassan felébreszti benne azt, amit évekig elnyomott: a zene iránti szenvedélyt. Különösen izgalmas szál, hogy a szomszédok hangszerkészítők, és a műhelyben két testvér dolgozik együtt – két nagyon különböző férfi, akik mindketten gyengéd érzelmeket táplálnak Elisa iránt. A romantikus feszültség finoman, mégis érzékletesen épül, miközben a testvérek közötti ellentétek és a közös munka nehézségei tovább árnyalják a történetet.
A Rózsafa-villa
A Rózsafa‑villa nem csupán szerelmi történet: a múlt feldolgozásáról, a családi titkok feltárásáról és a saját út megtalálásáról szól. Elisa dilemmái – maradjon‑e a biztonságos, mégis üresnek érzett életében, vagy vállalja a kockázatot és visszatérjen a zenéhez – hitelesek és átélhetők. A regény atmoszférája különösen erős: Bach érzékletesen ír a svájci tóvidék szépségéről, a hangszerkészítés művészetéről és a zene lélekemelő erejéről.
A könyv azoknak szól, akik szeretik a lassan kibomló, érzelmes történeteket, a családi drámát és a romantikát, mindezt egy varázslatos, mediterrán hangulatú svájci környezetbe ágyazva.
