by Steve Shepherd A Shryptán nyomában című regénye azoknak szól, akik szeretik, amikor a sci-fi nem csupán látványos világokat tár fel, hanem mélyebb, gondolatébresztő kérdéseket is feltesz. A történet középpontjában egy titokzatos név áll. Shryptán, amelyet a világ peremén élők csak félve, suttogva mernek kiejteni. Nem tudni, hogy egy ősi, fényből és árnyból született lényről van-e szó, aki a halhatatlanságot keresi, vagy csupán egy legendáról, amely túlélte a történelem romjait. Shepherd azonban nem hagyja, hogy az olvasó könnyen választ találjon. Minden fejezet újabb réteget tár fel a mítosz mögött, miközben tovább növeli a bizonytalanságot.
A regény egyik legizgalmasabb eleme az Xandafok ősi, halhatatlan faja, akik a civilizáció hajnalától kezdve befolyásolják az emberiség sorsát. A róluk szóló töredékes emlékek, elhallgatott történetek és elfeledett romok olyan atmoszférát teremtenek, amely egyszerre misztikus és nyugtalanító. A főhősök útja nemcsak térben, hanem időben és tudatban is zajlik. A múlt eltorzult emlékei, a technológia és hit határán mozgó világ, valamint a tudás veszélyességének állandó fenyegetése mind hozzájárulnak a történet feszültségéhez.
Shepherd különösen erős abban, hogy a sci-fi eszközeit belső utazássá alakítsa. A szereplők nem csupán a Shryptán nyomát követik, hanem saját félelmeikkel, emlékeikkel és identitásukkal is szembenéznek. A regény így egyszerre kaland, rejtély. Filozófiai elmélkedés arról, hogy mit jelent emlékezni – és mit jelent felejteni.
A Shryptán nyomában azoknak ajánlható, akik szeretik a lassan kibomló, atmoszférikus történeteket, ahol a kérdések sokszor fontosabbak, mint a válaszok. Egy olyan világba vezet, ahol a múlt árnyai és a jövő ígéretei összefonódnak, és ahol minden apró nyom újabb titkok kapuját nyitja meg. Shepherd műve nemcsak szórakoztat, hanem elgondolkodtat is, és még az utolsó oldal után is ott marad az emberben a sejtés: talán Shryptán tényleg létezik, valahol a feledés peremén.
