The Hungary Post – Értékelés: ⭐⭐⭐⭐⭐⭐⭐⭐⭐☆ (9/10)
Barbara Abel neve már önmagában garancia arra, hogy az olvasó egy lélektani mélységekkel teli, feszült és kiszámíthatatlan történetbe csöppenjen. Az Anyai ösztön pontosan ilyen: egy regény, amely a hétköznapi idill mögött megbúvó sötét árnyakat tárja fel, és azt vizsgálja, mire képes egy szülő, ha úgy érzi, veszélyben van a gyermeke. Abel ezúttal is mesterien építi fel a feszültséget, miközben a barátság, a gyász, a bűntudat és a bosszúvágy összetett hálóját bontja ki.
A történet két házaspár köré szerveződik: David és Laetitia, valamint Sylvain és Tiphaine évek óta szinte családként élnek egymás mellett. Gyermekeik, Milo és Maxime együtt nőnek fel, mintha testvérek lennének. A békés kertvárosi élet azonban egyetlen pillanat alatt omlik össze, amikor Maxime tragikus balesetben meghal. A gyász és a fájdalom mindkét családot megsebzi, de egészen más módon: míg az egyik pár a veszteség súlya alatt roskadozik, a másikat a bűntudat emészti, hiszen úgy érzik, közük lehetett a tragédiához.
A korábbi szoros barátság lassan elhidegül, majd szinte teljesen megszakad. A feszültség azonban nem marad meg a kimondatlan sérelmek szintjén. Amikor Milót rejtélyes balesetek sorozata éri, Laetitia egyre biztosabb benne, hogy valaki ártani akar a fiának. A gyanú árnyéka pedig óhatatlanul egykori barátaikra vetül. Abel bravúrosan mutatja be, hogyan válik a gyász mérgezővé, hogyan torzul el a bizalom, és miként csúszik át a félelem paranoiába.
Anyai ösztön
A regény egyik legnagyobb erőssége, hogy folyamatosan bizonytalanságban tartja az olvasót. Laetitia valóban veszélyt sejt meg, vagy csupán a bűntudat és a félelem torzítja a valóságérzékelését? Sylvain és Tiphaine tényleg bosszút forralnak, vagy csak a gyász különböző arcai ütköznek egymással? Abel nem ad könnyű válaszokat, és éppen ettől válik a történet igazán nyugtalanítóvá.
Az Anyai ösztön nem csupán thriller, hanem érzékeny lélektani dráma is, amely azt vizsgálja, milyen törékeny a bizalom, és milyen gyorsan válhat a szeretetből félelem. A regény sodró lendületű, feszült és érzelmileg is megterhelő, de éppen ezért maradandó élmény. Azoknak ajánlom, akik szeretik a mély, emberi konfliktusokra épülő pszichothrillereket, és nem riadnak vissza attól, ha egy történet a komfortzónájuk határait feszegeti.







