Catherine Siguret A postáskisasszony című regénye egy bájos normandiai faluba, Veules-les-Roses-ba repíti az olvasót, az 1960-as évek elejére. A látszólag csendes, békés település élete egy napon különös izgalomba lendül: a gyerekek levelet kapnak a Mikulástól. A falu apraja-nagyja találgatni kezdi, hogyan lehetséges ez, hiszen eddig soha nem érkezett válasz a kicsik megható, olykor naiv kívánságaira. A háttérben azonban nem a csoda, hanem egy fiatal nő, Magdeleine, a postáskisasszony áll.
Magdeleine érzékeny, jólelkű teremtés, aki nem tud közömbös maradni a gyerekek reményei és titkai iránt. A posta szabályzatát megszegve felbontja a Mikulásnak címzett leveleket, és az olvasottak mélyen megrendítik. A sorok között nem csupán játékok és édességek utáni vágyakozás húzódik meg, hanem fájdalmas igazságtalanságok, családi tragédiák, elhallgatott sérelmek is. Magdeleine úgy érzi, nem maradhat tétlen: ha már a sors a kezébe adta ezeket a történeteket, kötelessége tenni valamit. A válaszlevelek megírásával nemcsak reményt szeretne adni, hanem apró, mégis jelentős változásokat elindítani a faluban.
Csakhogy a jó szándék nem mindig talál megértésre. A falu egyes lakói gyanakvással figyelik a postáskisasszony tevékenységét, és nem nézik jó szemmel, hogy Magdeleine – szerintük – túllépi a hatáskörét. A lány azonban kitart: hisz abban, hogy a kedvesség képes jobbá tenni a világot, még akkor is, ha ezért áldozatokat kell hoznia.
A regény különlegessége, hogy igaz történet ihlette. A valós események nyomán Franciaországban 1962-ben létrejött a hivatalos Mikulás-titkárság, amely azóta is működik, és évente több százezer gyermek levelére válaszol. Siguret műve így nemcsak egy megható, emberi történet, hanem tisztelgés is azok előtt, akik hisznek a jóság erejében.
A Postáskisasszony finoman megrajzolt karaktereivel, korhű hangulatával és szívhez szóló üzenetével emlékeztet arra, hogy néha egyetlen ember bátorsága is elegendő ahhoz, hogy fényt gyújtson mások életében.






