Ken Follett Stonehenge – Az idő katedrálisa- könyvkritika

Ken Follett legújabb történelmi regénye, a Stonehenge – Az idő katedrálisa, olyan, mintha a történelemórát egy kalandfilmes rendező tartaná, miközben egy druidával osztozik a rendezői széken. A könyv két főszereplője – Seft, a bányászfiú, és Joia, az ambiciózus papnőpalánta – nemcsak a Nagy Síkságon bolyong, hanem a szívünkbe is beépítik saját kis kőkörüket.

Follett mesterien keveri a kovakövet a karakterépítéssel. Seft nem csak követ cserél, hanem szívet is dobogtat, míg Joia rituális táncai közben nemcsak a Napistent, de az olvasót is elbűvöli. A történetben van minden, amit egy jó regénytől várunk. Szerelem, intrika, aszály, és egy kis háború – mert mi más hozná össze jobban a népeket, mint egy közös kőkörépítés, ugye?

A regény nemcsak a Stonehenge építésének misztikumát tárja elénk, hanem azt is, hogy a közösség ereje még a legkeményebb sziklát is megmozdítja – vagy legalábbis egymásra pakolja. Follett stílusa továbbra is gördülékeny, a történet pedig olyan, mint egy jól megfaragott menhir. Masszív, időtálló, és néha kicsit nehéz, de mindig lenyűgöző.

Ajánlott mindenkinek, aki szereti a történelmet egy kis humorral és sok szívvel megfűszerezve. És ha legközelebb Stonehenge-nél jársz, ne lepődj meg, ha Seft és Joia neve visszhangzik a kövek között – Follett gondoskodik róla, hogy ne felejtsük el őket.

Stonehenge- Az idő katedrálisa: Értékelés: 8/10

Miért 8?

  • Hangulat és világépítés: Follett lenyűgöző atmoszférát teremt a bronzkori Britannia világában. A természet, a rítusok és a közösségi élet ábrázolása szinte filmszerű, és könnyen beszippantja az olvasót.
  • Történelmi fantázia: Bár nem dokumentarista pontosságú, a regény ügyesen lavírozik a történelmi tények és a fikció határán. A Stonehenge köré szőtt magyarázat izgalmas, még ha nem is feltétlenül tudományosan megalapozott.
  • Karakterek: A főszereplők motivációi jól követhetők, és bár néhol sablonosak, mégis képesek érzelmi kötődést kialakítani az olvasóval.
  • Tempó és szerkezet: A regény ritmusa kiegyensúlyozott, a cselekmény folyamatosan halad előre, és nincsenek üresjáratok.

Amiért nem 10:

  • A történet néhol kiszámítható, és a konfliktusok megoldása nem mindig eredeti.
  • A misztikus elemek és a spirituális vonal néha túl hangsúlyosak, ami elvonhatja a figyelmet a történelmi háttérről.
  • A Stonehenge szerepe inkább szimbolikus, mint központi – aki mély régészeti magyarázatot vár, csalódhat.

You may also like...